cimer
Tázlár község információs honlapja
cimer
Tázlár község információs honlapja
cimer
Tázlár község információs honlapja
cimer
Tázlár község információs honlapja
cimer
Tázlár község információs honlapja
cimer
Tázlár község információs honlapja
cimer
Tázlár község információs honlapja
cimer
Tázlár község információs honlapja
cimer
Tázlár község információs honlapja
« 2023. Október »
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     

Madárinfluenza

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

 

 

Tájékoztató az Európai Unió Tagállamaiban megállapított magas patogenitású madárinfluenza esetekről, a megtett intézkedésekről, az állattartókra és további érintettekre vonatkozó tudnivalókról.

 

 

A 2014. évben az Európai Unió több tagállamában (Németország, Hollandia, Egyesült Királyság, Olaszország) H5N8 altípusú, magas patogenitású madárinfluenzát mutattak ki. Az érintett baromfi-állományok felszámolása megtörtént, az illetékes állategészségügyi hatóságok korlátozó intézkedéseket vezettek be a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében. A vadmadarak közvetítő szerepe gyanítható, ezért további helyeken is számítani kell a vírus okozta járványkitörésekre.

 

A madárinfluenza zoonotikus megbetegedés, veszélyeztetheti az emberek egészségét is, ezért szükséges fokozni a biológiai biztonsági intézkedéseket.

 

Az érintettek elsősorban a baromfi-telepek tulajdonosai, vezetői, dolgozói, továbbá a baromfi-kereskedelemmel, a baromfi-szállítással foglalkozó szervezetek, baromfi-vágóhidak vezetői dolgozói.

 

A madárinfluenza a házi- illetve vadon élő madarak influenza A vírus okozta betegsége, a legerősebb megbetegítő képessége a H5 és H7 altípusoknak van. A fertőzött állatok a vírust váladékaikkal terjesztik, a fertőzés bekövetkezhet légutakon vagy szájon át a vírust tartalmazó ivóvízzel, takarmánnyal. Gyakran a fertőzött vadmadarak ürülékével szennyezett természetes vizekből jut a házimadarak szervezetébe.  Vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házimadarak esetében a klinikai tünetek különfélék lehetnek, függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől. Baromfiállományokban kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, folyadékfelvétel  csökkenése és a változó mértékű elhullás. Tenyész-és tojótyúkoknál jellemző a tojástermelés visszaesése, lágyhéjú tojások termelése majd a tojástermelés megszűnése, borzolt tollazat, nehézkes légzés, könnyezés, a taréjon, bőrfüggelékeken vizenyős duzzanat, véraláfutások, a bőrön vérzések, és híg hasmenés is jelentkezhet, sok állat elpusztulhat.

Broilercsirkék és pulykák esetében a tünetek gyakran kevésbé szembeötlők, jelentkezhet a fej és a nyak vizenyős duzzanata, légúti-, valamint idegrendszeri tünetek, mint például a nyakmerevség és a végtagok mozgási zavara.

Ludaknál bágyadtság, étvágytalanság és hasmenés jellemző, kacsák lehetnek tünetmenetesek vagy a ludakhoz hasonló tüneteket mutathatnak.

 

Védekezés a fertőzés behurcolása ellen

Legfontosabb teendő a házibaromfi-telepeken a vírus bekerülésének megakadályozására az általános járványvédelmi szabályok betartása:

                - állományok olyan módú tartása, ami a vadmadarakkal való érintkezést nem teszi lehetővé (istálló folyamatos karbantartása, szellőzőnyílásokon a rácsok, hálók ellenőrzése, stb.);

                - állományok egyszerre ki- és betelepítése, közte alapos istállófertőtlenítés;

                - biztonságos helyről történő ivóvíz- és takarmányellátás;

                - fertőtlenítésen átesett gépjárművek, szállítóeszközök, tálcák és egyéb eszközök telepre történő beengedése;

                - személyi higiénia, kéz- és lábbeli fertőtlenítése, telepi munkaruha / látogatóknak védőruházat

                - az állattartó telepen lévő természetes vizek, belvíz, pocsolyák, mocsarak felszámolása, a takarmány biztonságos, zárt helyen tárolása, a kiszóródás elkerülése, mindez annak érdekében, hogy a telep területét a vadmadarak lehetőleg elkerüljék.

A vadmadarakkal való érintkezés lehetősége miatt a védekezés jóval nehezebb kifutós és szabadtartású rendszerekben. Ezekben a gazdaságokban is törekedni kell a vadmadarak távol tartására (etető- és itatóhely védelme zárt térben való elhelyezéssel vagy egyéb módon történő védelmével).

 

Teendő a tünetek megjelenése esetén

 

A madárinfluenza bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség!

 

Amennyiben az állattartó, illetve telepen dolgozó a fenti tünetek valamelyikét, tehát a baromfin bágyadtságot, étvágytalanságot, tüsszögést, savós orrfolyást, könnyezést, a taréj duzzanatát, bőr alatti vérzéseket, imbolygó mozgást, a tojástermelés visszaesését vagy növekvő elhullási arányt, illetve bármilyen szokatlan tünetet észlel, azonnal értesítse a telepet ellátó szolgáltató állatorvost vagy a helyileg illetékes hatósági állatorvost, aki megteszi a szükséges intézkedéseket az állatok vizsgálatára.

 

Teendők a madárinfluenza megállapítása esetén

Amennyiben magas patogenitású madárinfluenza kerül kimutatásra, az állategészségügyi hatóság szigorú járványügyi intézkedéseket rendel el. Az érintett telepet a hatósági állatorvos helyi zárlat alá helyezi és a továbbiakban a vonatkozó 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet szabályai szerint kell eljárni: az állatokat kíméletes, vértelen úton le kell ölni, tetemeiket és a telepen fellelhető összes takarmányt, trágyát megfelelő módon ártalmatlanítani kell, az eszközöket, istállót, egyéb felszerelést alaposan fertőtleníteni kell. Az állatok, a takarmány és a megsemmisített eszközök után az állattartó kártalanításban részesülhet, amennyiben kártalanítást kizáró ok nem áll fenn.

 

Közegészségügyi jelentőség

 

Az influenzavírusok nagyon változékonyak. A madarakat megbetegítő influenzavírusok egy része megbetegítheti az embereket is. A megelőzés hatékony módszere, ha lehetőség szerint kerüljük a fertőzésre gyanús madarakkal való közvetlen érintkezést, illetve ha a telepi személyzet orrot és szájat takaró maszkban, védőszemüvegben, védőöltözetben gondozza a fenti tünetek valamelyikét mutató állományokat a betegség kizárásáig.

 

 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdések merülnek fel, munkatársaim minden szükséges információt, segítséget megadnak a gazdálkodóknak.

 

Elérhetőségeink:

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság:

76/503-370, bacs_megye@oai.hu

Kecskemét Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

76/503-378,  kecskemet@oai.hu

Kalocsa Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

78/461-867,  kalocsa@oai.hu

Kiskunhalas Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

77/520-610, kiskunhalas@oai.hu

Kiskunfélegyháza Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

76/462-385, kiskunfelegyhaza@oai.hu

Baja Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

79/ 542-955, baja@oai.hu

 

Hívható a NÉBIH Zöld száma is: 06-80-263-244

Kecskemét 2014.12.21. 

                                                                                                            Dr. Drozdik Ferenc

                                                                                                                        igazgató főállatorvos

Vissza a hírekhez

2015. 01. 15.